Hiroto POV.

- Ugribugri, k�sz az eb�d! - pattog be egy kis t�rpe az ajt�mon boldogan.

Ezen a csod�latos tavaszi napon, �pp azon merengek, hogyan is ker�lt hozz�m ez a cs�pps�g. Nem, igaz�b�l nem pici �... Nem, � nem egy h�zi�llat. Emberi l�ny, legal�bbis azt �ll�tja �s �n hiszek neki. B�rmit elhiszek. Tudom, hogy sosem hazudna nekem.

Teljesen lehetetlen elk�pzelni, hogy ennyire az �letem r�sz�v� v�lt…

Nem, � nem a szerelmem.  � csak a legjobb bar�tom, az �n nem v�r szerinti testv�rem, a lelki t�rsam �s nem utols� sorban a l�ny, akivel megosztom a f�szkemet. Tudom, fura egy helyzet, igaz?

Az �n sz�vem valaki m�s�rt dobog. Soha senkinek nem mondtam el, ki az a szerencs�s vagy �pp szerencs�tlen, akit szeretek... kiv�ve neki. � mindent tud. Ez�rt is vagyunk a legjobb bar�tok.

Gondolom, mind arra vagytok k�v�ncsiak, ki is vagyok �n. Akkor bemutatkozn�k.

Ogata Hiroto vagyok. Ismer�s a nevem? Nem csoda... Az �n nevemet eg�sz Jap�n ismeri. Ha meg t�lzok, bocs�nat.

- Pon, gyere m�r! - ki�lt be a h�l�ba �jra, majd visszam�szik a konyh�ba.

***

Eml�kszem arra a napra, mikor megl�ttam �t. Fekete-feh�r haj�ba enyh�n belekapott a sz�l, ahogyan r�zsasz�n git�rj�val a kez�ben �lt egy padon �s �nekelt. Hogy kinek? Csak mag�nak vagy �pp nek�nk, azt nem tudom… de sosem felejtem el, ahogy f�l szemmel r�m n�zett, s elmosolyodott. Nem, � nem az Alice Nine-os Hirot�t l�tta bennem, csak egy �tlagembert, akinek felkeltette a figyelm�t a zen�je. Igaz�b�l ut�lag tudtam meg, hogy nem is tudta, ki vagyok. K�sz�n�m is a sorsnak, hogy �gy alakult.

Sokszor elmentem mellette, nap mint nap. Teltek a napok, a hetek… �jra �s �jra megpillantottam �t azon a kis padon �s � �jra �s �jra elterelte a figyelmemet minden m�sr�l, a hangj�t pedig m�r �lmomban is fel tudtam id�zni, annyiszor hallottam m�r. Csal�d�ssal t�lt�ttek el azok a pillanatok, amikor a l�ny nem �lt ott a megszokott helyen, s nem �nekelt nekem. Mindig megnyugodtam a k�zel�ben. M�r lassan h�napok teltek el �gy, hogy naponta le�ltem az el�tte elter�l� f�re, hogy hallgathassam �t... �s nem voltam ezzel egyed�l. Sokszor t�bben is csatlakoztak hozz�m, s egy�tt hallgattuk a kisl�ny vad j�t�k�t. Igen, j�l hallj�tok, vad. Nem egy egyszer�, popzen�ket dalol�sz� tin�dzser volt. Az � zen�je sz�vb�l sz�lt. Megv�laszolatlan k�rd�sek t�rtek fel a t�dej�b�l, mik�zben git�rj�t�k�val nyomat�kos�totta haragj�t, csal�d�s�t vagy �pp heves �rzelmeit. K�lseje is t�kr�zte a labilis lelki vil�g�t: a h�rom piercing az arc�n, telel�vetett f�lei, koromfekete sminkje �s ruh�zata. Id�vel m�r minden egyes nap meg tudtam mondani a l�ny hangulat�t, annyira kiismertem a hetek sor�n. Mikor rosszkedv� volt, talpig feket�ben j�rt, ha nyugodt volt, akkor feh�rben, ha �pp nagyon boldog, akkor teljesen sz�nesben… Meg akartam �t ismerni, de sosem mertem megsz�l�tani.

Nem p�nz�rt �nekelt. � csak van, volt �s lesz is... Legal�bbis rem�lem.

Persze, nem csak �n vettem benne �szre a tehets�get. �jabb hetek m�lva egy m�sik l�ny jelent meg mellette, egy basszusgit�rral a kez�ben. Egy�tt zen�ltek tov�bb a n�pnek, egyre jobban felkeltve a k�v�ncsi jap�nok figyelm�t.

M�r vagy egy �ve figyeltem �ket. A l�ny a szemem el�tt kezdett n�v� cseperedni… Persze, � maga nem sokat v�ltozott, de a hangja �s a sz�vegei csiszolts�ga ann�l ink�bb.

Egyik napr�l a m�sikra, a k�t l�ny elt�nt. Az els� napokban m�g azt gondoltam, tal�n csak egy kis n�tha k�nyszer�tette �gyba valamelyik�ket, de miut�n m�r egy teljes hete nem hallottam h�r�t a l�nynak, megijedtem. Elszalasztottam a lehet�s�get. Te idi�ta! Sosem fogod �jra megtal�lni!

T�vedtem. F�l h�nap m�lva �jra l�ttam �t. A sz�vemet �ri�si boldogs�g �s megk�nnyebb�l�s �nt�tte el. M�r nem t�tov�ztam, pr�ba ut�n a git�rommal egy�tt lebaktattam a kis parkba, s a l�ny mell� �ltem vele. Nem volt neh�z felhoznom az els� k�z�s t�m�t, hiszen a m�sik l�ny ma nem �lt mellette.

- Hol van a basszusgit�rosod? - k�rdeztem t�le mosolyogva.

- Ter�d eml�kszem! - mosolygott vissza. Eml�kezett r�m, pedig csak egyszer pillantott fel�m, az is m�r egy teljes �ve volt. Mindig a git�rj�t n�zte �h�tattal, mik�zben kieresztette a hangj�t. - P�r h�nappal ezel�tt, �pp ilyen tavasz volt. Aznap �ltem le el�sz�r erre a padra… Te volt�l az els� ember, akinek felt�nt, mit is pr�b�lok csin�lni. - nevette el mag�t. - Kaeru-senpai dolgozik… Kicsit dr�ga itt Jap�nban az �let, nemde?

Aznap egy csom� mindent megtudtam r�la. P�ld�ul azt, hogy eur�pai, m�ghozz� Szlov�ki�b�l utazott ide, hogy szerencs�t pr�b�ljon a zenei vil�gban. De m�g nem most… Azt mondta, m�g t�l gyenge hozz�.

Alkalmank�nt sokat besz�lgett�nk ezen a kis padon, majd id�vel egyre gyakrabban fordult el�, hogy eg�sz napokat is �tbesz�lt�nk.

�jabb napok teltek el, egyre t�bb lett a munka. Mag�nyos voltam. Eld�nt�ttem, hogy lak�t�rsat fogok keresni. Le is adtam egy hirdet�st az interneten - term�szetesen �ln�ven -, majd nem is olyan sok�ra, megjelent az els� �rdekl�d�, nem m�s, mint Keikou szem�ly�ben.

- Be is j�hetsz, le is pakolhatsz! - vigyorogtam r� az �n kis h�feh�r haj� t�rpik�mre, s beengedtem az ajt�n.  Nem volt k�rd�ses, hogy megtal�ltam a t�k�letes lak�t�rsat.

P�r �ra m�lva m�r v�gign�zhette az els� kiborul�somat, amikor is a szem�ly, aki�rt a sz�vem dobog, bejelentette, hogy szerelmes.

Mindent kit�laltam a l�nynak. � csak csendben hallgatta, ahogy k�nnyeim k�zt minden b�natomat elharsogtam neki. Szinte k�ptem a szavakat, vagdal�ztam a cs�ny�bbn�l cs�ny�bb kifejez�sekkel, de � csak csendben hallgatott. Igen, m�g a nev�t is kimondtam. �letemben el�sz�r, hangosan kimondtam azt, amit eddig pr�b�ltam elnyomni magamban… Szerelmes vagyok. Egy fi�ba.

�gy lett�nk Keikouval legjobb bar�tok.

***

- Hallod -e, te koma, s�nd�r�gj kifel� az �gyadb�l vagy �n esk�sz�m, felk�pellek! Kih�l a kaja!

Hangja �les k�sk�nt szelte �t a teljes, melankolikus n�mas�got, ami eddig k�r�lvett. De nem b�ntam... �pp ideje volt m�r kir�ngatni ebb�l a nosztalgi�z�sb�l. Nem akarom �jra feleleven�teni a heves �rz�seimet a f�rfi ir�nt, hiszen ma m�g tal�lkoznom kell vele… Ideje lenne vallani neki? Igen, mindenki ezt v�gja a fejemhez, de ez nem ilyen egyszer�. Mindig m�ly hallgat�sba burkol�zott, mikor megk�rdeztem, ki�rt dobog a sz�v, ami�rt �n b�rmit megadn�k, ha ak�r csak egyetlen dobban�sa is �rtem sz�lna...

De arra m�r r�j�ttem, hogy tov�bbra is m�svalakihez h�zza a sz�ve. Mocskos ez az �let vel�nk, szerelmesekkel, nemde? Mi�rt szeret�nk bele mindig a rossz emberbe? Mi�rt olyan�rt ver hevesebben a sz�v�nk, aki ezeket a dobban�sokat sosem viszonozza?

Irigyeltem a lak�t�rsamat. � nem k�szk�d�tt ilyen dolgokkal. Egyetlen szerelme a git�rja �s a sz�m�t�g�pe volt. Nem, nem az�rt, mert Internetf�gg�… �rt. T�rt�neteket. A sz�linapomra engem is meglepett eggyela, amit az�ta is kegyelettel �rz�k. A t�rt�net r�lam �s a szerelmemr�l sz�l… Le�rta azt, amire a sz�vem a legjobban v�gyik. A k�vetkez� szavakkal adta �t nekem az aj�nd�k�t:

- Ha meg tudod �lmodni, meg is tudod csin�lni. �n meg�lmodtam ezt, de egyed�l nem tudom megval�s�tani. K�rlek, v�ltsd val�ra ezt az �lmot!

B�rcsak ilyen k�nny� lenne...

Egy apr� fejr�z�ssal visszavar�zsoltam magam a jelenbe, s kifutottam a konyh�ba.

Keikou ott v�rt m�r egy ideje, egy sz�pen megter�tett asztallal, aminek a k�z�pen egy nagy adag �tel terpeszkedett.

- Itadakimasu! - vigyorgott r�m az �n kis h�zi boh�com.

Igen, j�l hallott�tok... mint egy�tt�l�s�nk sor�n kider�lt, � �pp olyan �r�lt, mint �n. K�t hiperakt�v, nem t�l nagyra n�tt zen�sz. �rtelmes emberek r�m�lmai.

Van egy legjobb bar�tom, van egy sikeresen zenekarom, van ember, aki meg�rt…

Kell enn�l t�bb? H�t, igen... kell. �.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.